Az emberi biológia és a fejlett technológia találkozása bepillantást enged egy olyan jövőbe, amely egykor a tudományos-fantasztikus irodalom világába tartozott. A Neuralink, az Elon Musk által alapított neurotechnológiai vállalat ennek a határterületnek az élvonalában áll, olyan agy-számítógép interfészeket (BCI) fejlesztve, amelyek forradalmasíthatják a neurológiai betegségek kezelését. Bár a technológia még gyerekcipőben jár, a korai kísérletek résztvevőinek személyes történetei erőteljes betekintést nyújtanak annak hatásaiba. Egy ilyen lenyűgöző beszámoló Brad Smith-től származik, aki megosztotta tapasztalatait harmadikként – és az első ALS-ben szenvedőként –, aki megkapta a Neuralink implantátumot.
Brad Smith: Egy úttörő nézőpontja
Egy tapasztalatait részletező videóban Brad Smith nemcsak mint Neuralink-páciens mutatkozik be, hanem mint az első amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő és az első nem beszélő személy, aki részt vesz a kísérletben. Az ALS, ahogy Brad elmagyarázza, egy pusztító betegség, amely fokozatosan elpusztítja a mozgató idegsejteket, ami az izomkontroll elvesztéséhez vezet, miközben a kognitív funkciók érintetlenül maradnak. Brad számára ez azt jelenti, hogy a légzéshez teljesen lélegeztetőgépre szorul, és a szemén kívül semmit sem tud mozgatni. A kommunikációja ezért teljes mértékben kisegítő technológiától függ.
A Neuralink előtt Brad egy szemmozgáskövető vezérlőrendszert használt. Bár ez önmagában is „a technológia csodája” volt, frusztrálónak találta, megjegyezve, hogy legjobban sötét környezetben működött, és humorosan Batmanhez hasonlította magát, aki egy barlangba van zárva. A Neuralink implantátum azonban újonnan felfedezett szabadságot kínált neki. Kiemeli, hogy a fényviszonyoktól függetlenül tudja használni a számítógépét, ami lehetővé teszi számára, hogy szabadabban menjen ki a szabadba.
Brad narrációja maga is a technológiai fejlődés bizonyítéka – ez az ő eredeti hangja, amelyet MI segítségével klónoztak olyan felvételekből, amelyek még azelőtt készültek, hogy az ALS elvette volna a beszédképességét. A Neuralink BCI segítségével irányítja az egérmutatót a MacBook Pro számítógépén, ami lehetővé teszi számára, hogy megszerkessze a videós beszámolóját – ez potenciálisan az első videó, amelyet valaha BCI segítségével szerkesztettek. Az irányításnak ez a szintje jelentős előrelépést jelent a digitális autonómia helyreállításában.
Hogyan működik a Neuralink: Brad magyarázata
Brad világos, felhasználóbarát magyarázatot ad arról, hogyan működik számára a Neuralink rendszer:
- Az implantátum: Egy körülbelül öt egymásra helyezett amerikai negyeddolláros méretű eszközt ültetnek be a motoros kéregbe, az agy mozgást irányító területére. Ehhez eltávolították a koponyájának egy kis darabját.
- Elektródaszálak: Egy sebészrobot aprólékosan 1024 rendkívül vékony, elektródákat tartalmazó szálat helyez be néhány milliméter mélyen az agyszövetbe, gondosan elkerülve az ereket a vérzés minimalizálása érdekében.
- Adatrögzítés: Ezek az elektródák érzékelik a tervezett mozgásokhoz kapcsolódó elektromos jeleket (neuronkisüléseket), és 15 ezredmásodpercenként rögzítik ezeket az adatokat. Brad szerint a nyers adatfolyam úgy néz ki, mint „a Mátrix”.
- Jelfeldolgozás: Az implantátum ezt a hatalmas mennyiségű nyers adatot vezeték nélkül, Bluetooth segítségével továbbítja egy csatlakoztatott MacBook Pro számítógépnek.
- MI dekódolás: A számítógépen futó kifinomult MI algoritmusok feldolgozzák a jeleket, megkülönböztetve a felhasználó szándékolt mozgási jeleit a háttérzajtól. Brad hangsúlyozza, hogy a rendszer a kurzor mozgatására irányuló szándékát dekódolja, nem a gondolatait vagy belső monológját.
- Kurzorvezérlés: A dekódolt szándék valós időben a képernyőn megjelenő egérkurzor mozgásává alakul át.
Betanítás és felhasználói élmény
A rendszer intuitívvá tételéhez betanításra és kalibrálásra van szükség:
- Kezdeti betanítás: Brad egy egyszerű játékkal tanította be a rendszert, amelyben a kurzort a képernyőn megjelenő „buborékokhoz” kellett mozgatnia. A sárga buborékok fölé kellett vinni a kurzort, míg a kékekre kattintani kellett.
- A megfelelő vezérlés megtalálása: Kezdetben a csapat a szándékolt kézmozdulatok dekódolásával próbálkozott, de ez Brad esetében nem bizonyult hatékonynak. Az agyi jelek és a megkísérelt mozdulatok gondos feltérképezésével a Neuralink mérnökei rájöttek, hogy Brad szándékolt nyelvmozgásai adják a legjobb jelet a kurzorvezérléshez, az állkapocs összeszorítása pedig optimális a kattintáshoz. Brad megjegyzi, hogy ez a vezérlés idővel tudat alattivá válik, hasonlóan a fizikai egér használatához.
- Teljesítménymutató (Webgrid): A Neuralink a Webgrid nevű tesztet használja a szándékdekódolás pontosságának és sebességének mérésére, bit per másodpercben (BPS) kifejezve. Brad 5 BPS csúcsértéket ért el, ami jelentős javulás a szemkövető technológiával tapasztalt kevesebb mint 1 BPS-hez képest.
- A Mixer: Egy szoftvereszköz, amely lehetővé teszi a finomhangolást:
- Eltolódás korrekciója: Korrigálja a kurzorvezérlés természetes elmozdulását, amelyet az agy folyamatosan változó jelei okoznak – ez egy olyan funkció, amelyet emberi visszajelzések alapján finomítottak, ellentétben a korábbi állatkísérletek lehetőségeivel.
- Sebesség, súrlódás, simítás: Szabályozza, hogy a kurzor milyen gyorsan és simán mozog.
- Kattintás „merevsége”: Beállítja, mennyire kell határozottnak lennie a „kattintási” szándéknak.
- Kommunikációs eszközök:
- Neuralink billentyűzet: Egy virtuális billentyűzet, amelyet BCI használatra optimalizáltak, beleértve a prediktív szövegbevitelt is.
- Egyéni panelek: Brad a Mac kisegítő billentyűzetét használja egyéni panelek létrehozására a gyakran használt parancsokhoz (másolás, beillesztés, visszavonás stb.).
- „Parkolóhely”: Egy funkció, amelyet Brad kért, lehetővé téve számára, hogy „leparkolja” a kurzort (a képernyő sarkába mozgatva), hogy az ne zavarja, amikor videókat néz vagy pihen. Ez létfontosságú volt, mivel a korábbi résztvevőkkel ellentétben ő nem tudta hangutasításokkal szüneteltetni.
- MI csevegőasszisztens: A gondolkodás sebessége és a gépelési sebesség közötti szakadék áthidalására Brad egy csevegőalkalmazást használ. Ez figyeli a beszélgetéseket, és MI-t (amelyről Brad azt mondja, hogy a ChatGPT-t és a hangjának MI-klónját használja) alkalmazva gyorsan releváns válaszlehetőségeket generál. Megoszt egy humoros példát, amikor azt javasolta egy barátjának, aki ajándékötleteket keresett lókedvelő barátnőjének, hogy „vegyen neki egy csokor répát”.
Bradford G. Smith videója a Neuralinkkel kapcsolatos tapasztalatairól
Neuralink: A tágabb jövőkép és a jelenlegi helyzet
A Neuralink átfogó célja egy nagy sávszélességű, biztonságos és megbízható agy-számítógép interfész létrehozása. Az Elon Musk által alapított vállalat kezdetben a súlyos bénulással élő egyének kommunikációs és környezetirányítási képességeinek helyreállítását célozza. Hosszabb távú ambíciói kiterjednek a vakság, süketség és más neurológiai rendellenességek lehetséges kezelésére, sőt talán az emberi képességek bővítésére is.
A rendszer az N1 implantátumból (az agyban lévő eszköz) és az R1 sebészrobotból áll, amelyet a precíz, minimálisan invazív beültetésre terveztek. A vállalatot kritikák érték állatkísérleti protokolljai miatt, mielőtt megkapta az FDA jóváhagyását az emberi kísérletekhez, amelyeket PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface – Precíz, Robotikusan Beültetett Agy-Számítógép Interfész) tanulmánynak neveznek, és 2023-ban kezdődtek. Noland Arbaugh volt az első nyilvánosan ismert résztvevő, aki 2024 elején játékot és számítógép-irányítást mutatott be. Brad Smith beszámolója egy újabb kulcsfontosságú emberi tapasztalati réteget ad a technológia fejlődéséhez.
Hatás és jövő
Brad Smith története erőteljesen illusztrálja a Neuralinkben rejlő potenciált. A műszaki adatokon túl a kapcsolat, a függetlenség és a remény helyreállításáról szól. Megindítóan beszél arról, hogyan adott neki a technológia „szabadságot, reményt és gyorsabb kommunikációt”. Részvételét, amelyet egy Arizonába költözés tett lehetővé, ahol a Neuralink telephelyet hozott létre, egy nagyobb terv részének tekinti, amely lehetővé teszi számára, hogy hozzájáruljon valamihez, ami sok más embernek segíthet.
Miközben elismeri, hogy „az ALS még mindig nagyon szívás”, Brad hangsúlyozza az életére gyakorolt pozitív hatást – lehetővé téve számára, hogy együtt dolgozzon a Neuralink csapatával, javítva interakciós képességét, és megerősítve kötelékét feleségével, Tiffanyval, akit útja nélkülözhetetlen részeseként említ. Tapasztalata alátámasztja a BCI fejlesztés iteratív jellegét, ahol a felhasználói visszajelzések közvetlenül alakítják az olyan funkciókat, mint a „parkolóhely”.
Brad Smith útja a Neuralinkkel rávilágít ennek a feltörekvő technológiának a mély személyes jelentőségére. Bár kihívások továbbraও vannak, és a széles körű alkalmazáshoz vezető út hosszú, tapasztalata kézzelfogható példát nyújt arra, hogyan javíthatják drámaian a BCI-k a súlyos fizikai korlátokkal küzdő egyének életminőségét, valóban áthidalva a szakadékot az elme és a gép között.
